Joós István írását osztom meg. Szívből ajánlom minden gyógyulni vágyónak! Megöltem egy barátomat. Pár hete volt a temetése, és nem tudok a részesség, sőt felelősség élménytől szabadulni. Azóta sem. Akarással nem lehet meggyógyulni. Tudom ezt, basszus, és nem volt erőm elmondani neki, ezzel őt őszintén és keményen szembesítve, hanem partner voltam az illúzióban, hogy gyógyulni akarni elég, és minden rendben lesz, amikor pedig mélyen bent pontosan tudtam, hogy nem, hogy aki nem változik, meghal. Sokakat látok magam körül gyógyulni Akarni. Hogy “márpedig én ebbe nem
